Egyház

       Nincsenek írásos adataink arról, mikor építették községünkben az első katolikus templomot vagy kápolnát. A falu lakosainak emlékezetében nemzedékről nemzedékre hallomásból átadva úgy maradt meg e templom helye, hogy a jelenlegi községi hivatal közelében állt. Ezt a feltevést igazolják a különböző okokból végzett ásatások közben talált alaptöredékek is. 
         A reformáció elterjedése Martoson a komáromi református lelkészi hivatalban fellelhető adatok szerint az 1560-as évekre tehető. Nagyobb református templomot részben egy régi templom alapjaira 1732-ben építettek. Harangot a templom azonben csak 1762-ben kapott. Ezt Valcer Ferenc öntötte, súlya 526 font (238,6kg). A templom és a torony is 1859 őszén a faluban pusztító tűzvész áldozata lett. Odavesztek a harangok is. 1898-ban Puskás Lajos lelkipásztor irányításával új református templom épült a községben , amelyet nagyobbrészt a régi alapokra helyeztek, de a torony és a templom egy része már új alapokra került. Ekkor új harangokat is kapott a templom, amelyek közül a legnagyobbat sajnos az I. világháború idején beolvasztották. Helye ma is üresen áll. A templom felavatásán 1899. január 29-én Antal Gábor püspök  és több jeles vendég mellett részt vett Feszty Árpád is, akivel a lelkész jó barátságban volt. 
          A templom neoklasszicista stílusban épült, egyhajós, sima mennyezetű, ablakai félkörívesek. A karzatok a templomtér két végén helyezkednek el, középen a szószék. A torony a templom homlokzatához épült, négyszögletű , kiugró párkányzattal háromszor tagolt, toronycsúcsa bádoglemezzel borított hagymás-csúcsos újbarokk megoldású. 
          A martosi református egyházközösség tulajdonában több muzeális értékű tárgy van, melyeket a református egyházi szertartásokhoz (úrvacsora) használnak. Ezek: egy kései gótikus stílusban készült 22 cm magas aranyozott ezüstből készült kehely a XVI. század első harmadából, egy kései barokk stílusban aranyozott ezüstből készült 24 cm magas kehely 1771-ből, egy 32 cm magas, barokk stílusban készült, fedővel ellátott cín kancsó 1732-ből, egy 22 cm magas, barokk stílusban készült fedővel ellátott cín kancsó 1739-ből és egy 24 cm magas, barokk stílusban készült fedő nélküli cín kancsó 1766-ból.
           A martosi református lelkészi hivatal feljegyzései szerint Újvári János református lelkipásztor 1650-től 4 éven keresztül szolgálta a martosi református gyülekezetet. A korábban községünkben tevékenykedő református lelkipásztorokról nincsenek írásos feljegyzések. A későbbiekben hosszabb ideig volt községünk református lelkésze: Borsodi Ádám 1758-tól 16 éven át, Horváth Ferenc 1774-től 17 éven át, Domján József 1832-től 26 éven át, Szalai József 1855-től 34 éven át, Puskás Lajos 1891-től 46 éven át, Vecsey Viktor 1937-től 21 éven át. Mórocz Ernő 1960-tól 39 éven át volt községünk református lelkipásztora. Két évig káplánként itt szolgált Mikó Jenő, a későbbi püspök is. 
           Községünk jelenlegi lelkipásztora nt. Szénási Szilárd.